About | Rólunk

MTA-ELTE
LENDÜLET RESEARCH GROUP ON HUMANISM IN EAST CENTRAL EUROPE

MTA-ELTE
HUMANIZMUS KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN LENDÜLET KUTATÓCSOPORT

HISTORY OF SCHOLARLY NETWORKSIN EARLY MODERN EUROPE

TÖRTÉNETI ÉRTELMISÉGI HÁLÓZATOK:
ÚJ ESZKÖZÖK A RESPUBLICA LITTERARIA VIZSGÁLATÁRA

This research program aims at creating a center of expertise for the history of scholarly networks in the early modern Europe, a period traditionally described as one of great cultural discontinuity and renewal. By reconstructing the communication process between Hungary and the rest of Europe in the early modern age with digital tools, and by examining important agents of knowledge (including Johannes Sambucus, György Enyedi, János Apáczai Csere), the project aims at challenging stereotypical descriptions of the European „center and periphery” and it will cast new light on themes of central relevance in the pre-modern world. The central research aim of the team will be to prepare and edit an English-language encyclopedia of humanistic authors and works from the historical Kingdom of Hungary in the period between 1420 and 1620, which will be published as a volume of the prestigious Verfasserlexikon series. The individual case studies within the larger research framework will be presented in five monograph-length studies and source editions (including the Latin Works of János Apáczai Csere; the Sermons of György Enyedi, vol. 1-2, the Commonplace books in early modern Hungary – catalog and study, and the Letters of Johannes Sambucus). Kutatócsoportunk az MTA Lendület-pályázatának támogatásával az 1420 és 1620 között a Magyar Királyság területén született irodalmi műveket és szerzőik értelmiségi karriermintázatait vizsgálja. Kutatásunk során több, eddig publikálatlan szöveg (Apáczai Csere János: Philosophia naturalis, Enyedi György: Prédikációk, Zsámboky János: Levelezés), valamint egy – több száz humanista szerzőt bemutató – angol nyelvű enciklopédia kiadását is tervezzük. A projekt fő célkitűzése egy angol nyelvű, a német Verfasserlexikon mintáját követő lexikon megjelentetése, amely az 1420 és 1620 között Magyarországon élt, mintegy 400-450, munkásságát latin vagy klasszikus mintákat követő népnyelven folytató szerző szövegeit, szöveghagyományát mutatja be. Ez a szöveg- és értelmiségtörténeti kutatás nyújt alapot a korabeli értelmiségi életpályák nyelvi, konfesszionális, szociológiai és karriermintázatainak feltérképezéséhez. Az eddigi összefoglalásokhoz képest új megközelítésben vizsgáljuk a műveket: alapvetően nem az alkotókat helyezzük a kutatások középpontjába, hanem a szövegek kontextusát és materiális fennmaradását, különös tekintettel arra, hogy egy-egy szerző művei hol és milyen formában, kéziratban vagy nyomtatásban maradtak-e fenn, hogyan olvasták korabeli olvasói, és ennek milyen emlékei vannak.