HECE

MTA ELTE | LENDÜLET RESEARCH GROUP | HUMANISM IN EAST CENTRAL EUROPE

Könyvbemutató: A könyv és olvasója

Könyvbemutató:
A könyv és olvasója 
A 14–16. századi könyvkultúra interdiszciplináris megvilágításban

A könyvbemutatót megnyitja: Kiss Farkas Gábor
A könyvet bemutatja: Klaniczay Gábor

„A Magyar Királyság 14–16. századi könyves történetét illetően egy-egy alapvető katalógus, kézikönyv megjelenése vagy kutatási szakasz lezáródása után több alkalommal jelent meg tanulmánykötet, követve módszertanában a megelőző kutatási szakaszt, vagy éppen figyelve a világban megjelent újabb interpretációs lehetőségekre. A most kézben tartott könyv egyes tanulmányai gondosan számot adnak saját tárgyuk kutatástörténetéről is. Kötetünk címében interdiszciplináris megközelítést ígér. A cél meg is valósult, ugyanakkor az egyes írások más és más módszertant helyeznek vizsgálódásuk középpontjába. Adódik ez a tanulmányok eltérő tárgyából, és a háttérben lévő eltérő forrásadottságokból is. Ami mindenképpen közös bennük, az az, hogy együtt szemlélik az Árpád-kort követő időszakot, egészen a 16. század végéig.” (Monok István)

A könyvbemutató időpontja: 2018. december 12., 17.00
A könyvbemutató helyszíne: ELTE BTK, Kari Tanácsterem (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A, mfszt.)

 

A képen a következők lehetnek: szöveg [Részletek]

Subaric: The Author and His Prophet – Keresztury and Eleutherius

Lav Subaric
(Ludwig Boltzmann Institute for Neo-Latin Studies, Innsbruck):
The Author and His Prophet
Joseph Keresztury and Eleutherius Pannonius
2018. november 21., szerda, 15:45 óra
ELTE BTK, Budapest, Múzeum krt. 4/A, 329.

After the death of the Habsburg Emperor Joseph II in February 1790, the long-simmering resentments against his rule, especially in Hungary, found an outlet in frenzied political activism, accompanied by a publishing activity unprecedented in the Habsburg lands. Among the countless books, articles and pamphlets on politics, national identity, current affairs etc. there is a trilogy, written by Joseph Keresztury (1739–1794), the former editor of the Viennese Latin newspaper Ephemerides Vindobonenses, which consists of one Lucianic dialogue and two novels. Connected through the person of a narrator, the Hungarian prophet Eleutherius Pannonius, they offer an analysis of Joseph’s reign, a vision of a utopian Hungary as an instruction for the delegates gathering at the Diet, and a polemical defence of Hungarian traditions and rights.
The talk will analyse the background, content and style of Keresztury’s works, especially the less well known last part of the trilogy, Eleutherii Pannonii Mirabilia Fata from 1791, which offers a combination of exalted prophetic language, highly topical content and burlesque situations, all embedded in an elaborate literary device of a long-lost manuscript accompanied by a learned commentary. [Részletek]

„Migration der Handschriften”

“A kéziratok vándorlása”

2018. október 21-25. között, vasárnaptól csütörtökig tartottuk meg a „Migration der Handschriften” című tanulmányi workshopot a Bécsi Egyetem és az ELTE BTK magyar szakos BA-, MA-, és tanárszakos hallgatóinak részvételével, az Osztrák-Magyar Akció Alapítvány és Bécsi Egyetem anyagi támogatásával. A workshopon az ELTE-t 8 magyar, illetve Közép-Európa-szakos hallgató, a Bécsi Egyetemet pedig 5 magyar, ill. germanisztika szakos hallgató képviselte.

További részletek: https://btk.elte.hu/content/a-keziratok-vandorlasa-migration-der-handschriften.t.3557?fbclid=IwAR1Q4l7lbzTPUZRQvXy3TpV7fevkemjfMqFuaASjktQAvzgIowiKzarIjjI

 

[Részletek]

Viiding: Humanist Neo-Latin Literature in 16th century Livonia

Kristi Viiding
(Estonian Academy of Sciences Under and Tuglas Literature Center):

Humanist Neo-Latin Literature in 16th century Livonia: Genres, Topics, Contexts
2018. november 7., szerda, 15:45 óra
ELTE BTK, Budapest, Múzeum krt. 4/A, 329.
Livonia (Old Livonia or Terra Mariana; nowadays Estonia and Latvia) was one of the last European regions where humanism was introduced – not before the 16th century and even then very slowly. It was established earlier and more systematically even in the Scandinavian countries. The reason for that was the political and military situation in Livonia: the early Protestant Reformation in the cities in the 1520s, the Nordic hundred years war (1558–1661) and the splitting of the area under different political authorities (Northern Estonia belonged to Protestant Sweden from 1561 to 1710; Estonian islands to Protestant Denmark from 1561 to 1645, Southern Estonia and Latvia to the Catholic Poland from 1561 to 1621/25). Thus, the literary culture, incl. the humanist Neo-Latin literature had the remarkable colonial character and it was supported by the Swedish, Danish or Polish central power, respectively. From among the foreign powers interested in the area, only Russia took no interest in the cultural and clerical development of the region. Secondly, humanism was an urban phenomenon in Livonia mainly spread in the towns and cities that belonged to the Hanseatic League and/or had the bishopric residence in the Mediaeval times: Riga, Wenden (Cesis); Reval (Tallinn), Dorpat (Tartu), Hapsal (Haapsalu), etc. [Részletek]

The Institute of Jewish Studies and the Institute of Historical Theology at the University of Bern invite applications for three PhD positions

(1) Jewish Studies or Classics
(2) and (3) Theology, Classics or History
The three positions are funded by the Swiss National Science Foundation SNF and are part of the larger “Sinergia” research project “Lege Josephum: Ways of Reading Josephus in the Latin Middle Ages”, co-directed with the Classics department.

Position 1, Jewish Studies or Classics:
The successful candidate will write a dissertation on the use of Latin sources in the 10th century historiographical work Yosippon. Candidates must hold an MA degree in Jewish Studies, Classics or an affiliated field and demonstrate thorough knowledge of both Latin and (biblical) Hebrew.

Positions 2 and 3, Theology, Classics, Medieval Latin or History:
The successful candidates will write a dissertation on the use and interpretation of Josephus in historiographical works by the Circle of St Victor: in Petrus Comestor’s Historia scholastica (Position 2) and in the crusader chronicles of the 12th century (Position 3). Candidates must hold an MA degree in Theology, Classics, or History and demonstrate thorough knowledge of Latin.
The annual salaries for each position range from CHF 47’040 to CHF 50’040. The appointment will begin on July 1, 2019, or shortly thereafter. Applications should be submitted in German or English and should contain a cover letter, a curriculum vitae, as well as a sample of academic writing (one pdf-file).

[Részletek]

An exciting conference in Bonn, Jan 24-26, 2019

Glacie circumdatus uror – Der neulateinische Petrarkismus
Internationale Tagung an der Universität Bonn,

24.-26.1.2019
Donnerstag, 24.1.2019
Abendvortrag
1815-1945
Prof. Dr. Michael Bernsen (Bonn): Der Petrarkismus als europäischer Gründungsmythos

Freitag, 25.1.2019
900-915
Begrüßung
I. Der neulateinische Petrarkismus in der Romania
915-1000
Gernot Michael Müller (Eichstätt): Überbietende Synthesen. Petrarca und die neulateinische Dichtung in Florenz zwischen Landino und Naldi
1000-1045
Christoph Pieper (Leiden): Petrarkismus: Mediävismus oder Klassizismus? Das innamoramento in ausgewählten elegischen Corpora des 15. Jahrhunderts
1115-1200
Iris Sticker (Bonn): Petrarkistisches in den lusus pastorales
1200-1245
Giacomo Comiati (Oxford): Tradurre in latino i Fragmenta di Petrarca nell’Italia del Cinquecento: Alcune considerazioni linguistiche, stilistiche e retoriche
1500-1545
Alexander Winkler (Bonn): Petrarkistische Gedichtzyklen in der lateinischen Lyrik des italienischen Cinquecento

II. Fallbeispiele petrarkistischen Dichtens
1545-1630
Studentische Impulsreferate: Fallbeispiele petrarkistischen Dichtens in der neulateinischen
Literatur
III. Der neulateinische Petrarkismus im deutsch-niederländischen
Kulturraum
1700-1745
Beate Hintzen (Bonn): Die Veneres Blyenburgicae (1600) oder die Zähmung petrarkistischen Blütentreibens in der geordneten Anlage eines Renaissance-Gartens
Abendvortrag
1815-1945
Wilhelm Kühlmann (Heidelberg): Liebeskasuistik und Petrarkismus. Zur erotischen Lyrik des Vincentius Fabricius (1612-1667)

Samstag, 26.1.2019
930-1015
Claudia Wiener (München): Petrarca-Rezeption in Celtis’ Amores
1015-1100
Thomas Gärtner (Köln): Antikisierung und Konfessionalisierung Petrarcas bei Joseph
Justus Scaliger und Martin Crusius
1130-1215
Katharina Kagerer (Göttingen): Spuren des Petrarkismus in der geistlichen Dichtung Jacob
Baldes SJ?

[Részletek]

Migration der Handschriften Workshop für Studierenden der Eötvös Loránd Universität Budapest und der Universität Wien

22. Oktober 2018 / Montag
9.45–13.00
Universität Wien, Hörsaal 1, Hauptgebäude, Tiefparterre / Stiege 1, Hof 1

Farkas Gábor Kiss (MTA-ELTE HECE)
Wissenstransfer und Klosternetzwerke im Spätmittelalter. Einführung zum Workshop ‘Migration der Handschriften’

Christine Glaßner (ÖAW, IMAFO, Abteilung Schrift- und Buchwesen)
Mittelalterliche Handschriften in Österreich heute und morgen

Martin Haltrich (Bibliothek Stift Klosterneuburg)
Konkurrenz und Kooperation. Die österreichischen Klöster und ihre Narrative im Hochmittelalter

Gábor Sarbak (Res Libraria Hungariae, MTA-OSzK)
Pálos kéziratok Ausztriában / Die Handschriften der Pauliner in Österreich

Borbála Lovas (MTA-ELTE HECE)
Preaching from manuscripts in the printing era

15.00–16.30
Andreas Fingernagel (Österreichische Nationalbibliothek)
Die Handschriftenabteilung der ÖNB

23. Oktober 2018 / Dienstag
8:30 – ca.18.00
Exkursion zu den Stiftsbibliotheken in Göttweig und Melk

24.Oktober 2018 / Mittwoch
8:30 – ca.18.00
Exkursion zur Stiftsbibliothek Lilienfeld und Diözesanbibliothek St. Pölten

25. Oktober 2018 / Donnerstag
9:00 – ca.14.00
Exkursion zur Stiftsbibliothek in Klosterneuburg

***

Das Programm findet mit der finanziellen Unterstützung der Stiftung Aktion Österreich-Ungarn und der Universität Wien statt.

***

Kontakt:
Brigitta Pesti (Universität Wien): brigitta.pesti@univie.ac.at
Farkas Gábor Kiss (Eötvös Loránd Universität): kiss.farkas@btk.elte.hu

Nem található automatikus leírás.Nem található automatikus leírás. [Részletek]

A HECE az Eltefeszten, október 12-én

2018. OKTÓBER 12.

10:00-10:45

A kultúra aktualitásai 

Előadó: Seregi Tamás adjunktus, Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet, Esztétika Tanszék
Helyszín: A épület 047.

11:00 – 11:45

Az archaikus görög nőgyűlölet okai 

Előadó: Németh György egyetemi tanár, Történeti Intézet, Ókortörténeti Tanszék
Helyszín: A épület 047.

13:00-13:45

Reneszánsz mémek ― feljegyzések egy műfaj múltjáról 

Előadó: Kiss Farkas Gábor egyetemi docens, Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet, Régi Magyar Irodalom Tanszék
Helyszín: A épület 047.

URL: https://www.elte.hu/content/a-bolcseszettudomanyi-kar-programjai.t.17404 [Részletek]

Ut pictura meditatio – A győri volt jezsuita rendház díszlépcsője

A MERCURIALES előadássorozat hatodik szemeszterének első előadása

Kusler Ágnes
(ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola, Művészettörténeti-tudományi doktori program, doktorjelölt):

„Ut pictura meditatio” – Javaslat a győri volt jezsuita rendház díszlépcsőjének kontextuális elemzésére korábban nem vizsgált vizuális előképek segítségével
2018. október 3., szerda, 16 óra 
ELTE BTK, Budapest, Múzeum krt. 4/A, 329. 
(Ajtónyitás: 15:45)

Előadásomban a győri jezsuita (ma bencés) rendház barokk díszlépcsőjének emblematikus jellegű ikonográfiai programját elemzem korábban nem vizsgált vizuális előképek és analógiák bevonásával. A lépcső dekorációját ismeretlen mester készített 1697-ben, a gazdag stukkókeretbe foglalt falképek programjának középpontjában Szűz Mária tisztelete áll. A képi és szöveges elemeket is magukba foglaló képsorozat vázát a „Salve Regina” imádság adja, amelynek minden sorát önálló pictura jeleníti meg a kétkarú lépcsőház mennyezetén. Az imádság mellett további picturákból és inscriptiókból összeálló szimbolikus ábrázolások sora Mária ismert és kevésbé ismert titulusait jelenítik meg tipologikusan kapcsolódó ószövetségi referenciák segítségével. A lépcső ikonográfiai programjának elemzése során az eddigiekben vizuális előképek használatának kérdése nem merült fel, azonban véleményem szerint a dekoráció legpontosabb értelmezéséhez a kulcsot éppen a jezsuita Mária-kultusz egy bizonyos sokszorosított grafikai sorozata szolgáltatja. Előadásom során az előképek és a győri lépcső ikonográfiai párhuzamainak felmutatását követően a dekorációs program ikonológiai elemzésére teszek kísérletet, végül pedig az emléket az ausztriai jezsuita rendtartomány képzőművészeti alkalmazott emblematikájának kontextusában helyezem el. [Részletek]

Nyelvemlékek, kódexek és régi könyvek nyomában Kutatók Éjszakája

Kiállítással és konferenciával várjuk az érdeklődőket a Kutatók Éjszakáján.

2018. szeptember 28., péntek, 18:00–20:00, Országos Széchényi Könyvtár, 1014 Budapest, Szent György tér 4-5-6.

A képen a következők lehetnek: dohányzás

Hogyan élik túl az évszázadokat a régi nyelvemlékek, kódexek, könyvek? Miről mesélnek lapjaik a szakértőknek és rajtuk keresztül a nagyközönségnek? Mi a történetük? Hogyan kerülnek a közgyűjteményekbe, és mit tehetünk értük? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ az est szakértő előadói, miközben az érdeklődők megtekinthetik a nemrég felfedezett nyelvemléket, valamint a második világháború viszontagságaiból megmenekülő, egykor a legrégibb magyar énekeskönyv elpusztult kódexével egybekötött, 1559-es világtörténetet.

18:00 Lauf Judit (Országos Széchényi Könyvtár): Nyelvemlék a sorok között „ékes tartóba”

Lehet-e még nyelvemléket találni? Milyen nyelven gondolkodott egy 16. századi klerikus? Sok egyéb mellett ezeket a kérdéseket veti föl egy liturgikus nyomtatott könyv sorai között megbúvó, legújabban felfedezett nyelvemlékünk. Vizsgálni fogjuk, hogy a díszes budai kötésben fennmaradt pálos misekönyv milyen válaszokat kínál e furcsa kérdésekre. Kideríthető-e annak a korai magyar nyelvű szöveget beíró szerzetesnek a kiléte?

18:20 Boér Hunor (Székely Nemzeti Múzeum): Cantio iucunda (egy kiállításról)

1945 május 29-én a zalaegerszegi vasútállomás bombázását a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 25 855 menekített okiratából és könyvéből három élte túl, köztük Székely Estván egy krakkói, 1559-es Chronicája, amely Kis Böndi János vasutasnak köszönhetően menekült meg, és most az Országos Széchényi Könyvtár által restauráltan kerülhet haza tulajdonosához. [Részletek]